Természetesen nekem nem elég egy ballagás egy napra, főleg ha május elsejéről van szó, szóval beugrottunk a Jelek koncertre is, ha már itt játszanak a faluban. A múlt héten lemaradtunk róluk, most nem.
Nyolc után indultunk, Lenek nélkül, aki Szolnokszitiben lopja a napot az exosztálytársaival, de kivételesen Zsófi is egész látható jeleit adta annak, hogy szívesen jön. (Már ha nincs belépő, ami nem volt, úgyhogy még jó kedve is lett). Most Zsófi volt az, aki én voltam múlt héten. Aki állt, élvezte a maga módján a koncertet, bölcs következtetéseket vont le a többiek tombolásából, néha megeresztett egy-két biztató mosojt, teljes figyelemmel a zenére koncentrált és vigyázott a cuccokra. Szóval, most én voltam bekattanva. Kólaelvonón vagyok, megártott az a 3x3deci, amit megittam koncert-előt-közben. Dorkának meg semmi nem kell, hogy adja a hülyeségek alá a lovat és vevő legyen a baromkodásra. Igaz? (kacéran kacsint és megnyalja a száját- csak neked!)
Szóval, nyolc után bevágódtunk, ki-ki legurította a maga 3deci bambiját majd a Szanatórium (tudom hogy szanitárium, de csakazértis) már folyamatban lévő koncertjének három fős tömegéhez csatlakozva megállapítottam magamban, majd hazafelé hangosan is, hogy jobban szóltak mint legutóbb, s ezen Zsófi kicsit kiakadva megjegyezte, hogy akkor legutóbb tényleg borzalmasak lehettek, ha még ennél is rosszabb volt. Oké, az én ítélőképességemet megzavarta, hogy most nem volt izompóló a srácokon, de azt azért beismerem, hogy az ének hangosításával komoly problémák voltak. Még sosem hallottam Metallicát magyarul, de ez akár az is lehetett volna, annyira nem értettünk semmit.
Aztá  jött a Jelek. Elszabadult a pokol. Legalábbis bennem... felpiszkált a kóla egy olyan kis szikrát, amit rég éreztem koncertezés közben, és ennek az eredménye most, hogy mint a cövek ülök, és nem mozdítom a fejem úgy gépelek. Ámen.
De megérte. Csak még félek a fésülködéstől... De legalább most nem hagytam el egy fülbevalót sem :P
képek

Dorka! Te legalább akkora raj vagy mint a büdös csukám!
Büdöspunk!