Csángó feszt- Jászberény.
Nekem szerdától szombat hajnalig :D 
Szóval, mint ahogy én emlékszem mindmáig, de már tárgytalanul, kedden kellett volna mennünk, és ha másfél órával a megbeszélt időpont előtt nem írok rá Dorkára fészbúkon, hogy remélem indulásra készek, ki sem derül, hogy szerdán megyünk XD Szóval, szerdán mentünk végül. Beklattyogtunk a szigetre, semmi. Pedig Anit is odacsődítettük, hogy mert miért ne, de semmi. Aztán találtunk valami programszerűséget, ami megerősítette a hitünk, miszerint igenis augusztus 3-8-ig van Csángó, mégsincs semmi. Aztán nagy nehezen kisütöttük, hogy a Coop Star főtér az áruház átriuma akar lenni, és egy egyórás műsor utolsó 15 percét el is kaptuk. Mind máig fogalmam sincs, kik táncoltak, de olyan szerkójuk volt, mint valami időutazó stílusficamos vámpírvadászoknak.

Háti igen, ezek lennének ők.
Szerdai napunk megkoronázandó kiültünk a szigetre és filozofáltunk, vajon mikor lesz mégis csak a vásár. Nem sok bölcsesség szorult belénk, de még annál is kevesebbet mutattunk belőle, de végül is leszűrtük, hogy majd másnap... Zsófi kitalálta, hogy hamarabb jön haza, nyilván elfogyott a pénze, és be akart jönni berénybe, de mivel este volt, hideg és nagyon esőre állt, lebeszéltük róla. Plusz így egy estével kevesebbet kell valakinek kettesben töltenie egy félszemélyes ágyon :) Feki meg hazakísért minket, mert egészen tök véletlenül pont arra cangázott, és ha már odakeveredett, szombatig nem is hagytuk meglógni :)
Csütörtökünk is érdekesen kezdődött, sikerült egymást félreértenünk Zsófival is... mindegy, a lényeg, h direkt megkérdeztem, hogy melyik busszal jön be és hogy hol száll majd le, mert akkor délelőtt bejövünk a városba császkálni és akor kimegyünk elé a buszmegbe. Én azt hittem, ennél nem kell konkrétabbnak lennem, de kellett volna XD Nem tudom hogy kerültük el egymást, mi mind a kettő buszt láttuk befutni, úgyhogy nyilván Zsófi nem a nagybuszmegben szállt le. De mindegy. Apa is jött be aznap délelőtt, de neki meg nem szóltam, hogy hozza be Zsófit, mert fogalmam sem volt, apa mikor jön, és reggel 7kor Zsófi kinyír, ha rácsörgök, hogy pl fél óra múlva legyen kész, apa elhozza. Akkor inkább buszozik. Mondjuk kb egyszerre értek be Manci nénihez... mindegy, mis is összeszedtük a szálakat a végére :P Délután megint elleptük a várost, az átriumban megint volt egy egy órás műsor, ahol berángatták a népet is táncikálni. Én nagyon határozottan forgattam a fejem hogy "No!No!", de Zsófi meg Lenke nem úgyták meg. Lenke még külön táncórát is kapott...






 

Este volt a nyitó gála a szabadtérin, ahová természetesen nem mentünk be, mert drága volt, de kiültünk elé az utcára, és amikor kihallatszott a zene, mi saját kis táncházunkkal szórakoztattuk magunk és a "kisérdeműt". Próbáltunk belecsempészni a mozdulatainkba a néptáncból is valamit, de társastánc tudásunk felülkerekedett. Mindenesetre még nem csa-csa-csáztam magyar népdalokra... eddig! Botond meg Husi sikeresen megtaláltak végül minket, annak ellenére, hogy alaposan félrevezettük őket azzal, hogy valahol a Szigeten vagyunk, vagy ilyesmi. Csak mert a szabadtéri nem a szigeten van, hanem mellette, de ez mellékes. Kivételesen elmaradt a kioktatás Norbi részéről, hálásak is vagyunk érte :D
Még Lacikával is találkoztam, két szót váltottunk is, mentek lerohanni a táncházat :)
Aztán Cebo és sleppje lepte el hirtelen az utcát, és kénytelenek voltunk mi is csatlakozni hozzájuk jobb dolgunk nem lévén. Aztán hajnali kettőig boldogítottuk is egymást, hol a Szántai mögött, hol a piactéren.
Aztán aludtunk vagy öt órát jobbesetben, mert mivel természetesen még csütörtökön sem volt vásár, csak remélni tudtuk, hogy pénteken már lesz! És lett!
Szóval, pénteken keltünk és mentünk is! Manci néni délelőtt temetésre ment, ezért azt mondta, fél egy előtt ne menjünk vissza, mert nem lesz ebéd. Legalábbis mi így értelmeztük szavait, de egykor már apum telefonált, aki szintén Manci néninél volt, hogy menjünk már ebédelni, csak ránk várnak, Mancin. meg totál lebaszott minket, hogy ha fél egyet beszélünk meg, akkor fél egyre legyünk ott... nyeh! Mindegy. És kivásároltam magam és nincs bűntudatom! :D :D :D :D
Délután arra vártunk, hogy elkezdjen esni, de aztán csak nem jött az eső, de csak addig, természetesen, hogy elindultunk a városba... Zsófi este felé lelépett alattyánra kerti sütögetésre Balázsékhoz, vitte magával Pacust is, hála a jó égnek! Nem volt aki tarháljon a pizzánkból! Szóval, mielőtt Zsófi elment, szerettünk volna futni egy kört megint a szigeten, ami ebben a szóösszetételben sikerül is... jó alaposan eláztunk, és szinte futottunk sátortól sátorig... rég voltam így elázva! De a sátor alatt sem volt valami száraz az időjárás, úgyhogy "már úgyis mindegy" alapon elindultunk a városközpontba az átriumba, mert ott legalább tető van a fejünk felett. Ott aztán ültünk vagy másfél órát, bevártuk Mátéékat, akik szintén mentek Alattyánra és az áruházban vették meg a betevő alkoholuk, vagyis egy baszott nagy tálca sört, amit majd annó Peti fuvarozott le Alattyánra Pacus és Zsófi kíséretében. Hat óra tájt letettük a német a buszmegben, ki-ki buszra vagy lábbuszra szállt és elszállingóztunk. Mi visszabattyogtunk a főtérre, néztük a műsort egy fél órát, közben megettem életem első kenyérlángosát és isteni volt, majd visszamentünk Mancushoz lepakolnil. 
Tíz percet sem vesztegettünk, már mentünk is a Firenzéhez ahová odarángattuk Fekit, akit nem nagyon kellett rángatni, pizzázásra bármikor készségesen vállalkozik. Szóval, mint kiderült, itt dolgozik Réka, aki a pizzás dobozunkra rajzolt egy szmájlit is :D Bepizzáztunk majd beRAJzottunk a Törpébe, ahol szokásos évi RockJam koncertünket terveztük végigázni. Annyira nem áztunk el, de esett. A koncertről meg nem sok rémlik, csak a slágerek, amik a vége felé a koncertnek felgyülemlettek és akkor minden második számnál felpattantunk a Bambink mellől és újjongva kapaszkodtunk a másikba. Péntek este is Cebóékkal lógtunk, jó fejek mind, bár többségüket előző este ismertem meg vagy ismertem régebbről is, csak kb évente egyszer beszélünk, vagy annyit sem. A legtöbbjükkel, még akit ismerek is, a fészbúkos lájk az éves kommunikációnk netovábbja :) Mindegy, megtaláltuk a közös hangot, és az a RAJ! :D 
A péntek este olyan hosszú volt, hogy vége sem lett. A Törpe után a város péntek estékre oly hajlamos, egyáltalán nem kihalt utcáit roadtuk, majd végül letelepedtünk a Lodtban. Ott nem sokáig csücsültünk, mert fáradtak voltunk de kibaszottul... valahogy mégsem haza felé vettük az irányt... a Jászkapitány szobornál ragadtunk le, ahol az UFO leszálló szökőkút van, és Cebo meg Dorka átversenyfutottak a vízen. Állatok. Szegény Lenkét is átcipelték, én elég gonoszul néztem, hogy megússzam szárazon. Szó szerint. :D
Hajnali négy volt, hogy visszaértünk. Zuhany, aztán összepakoltam és öt után dobbantottam is a szigethez, mert Aniék fél6kor vettek fel, hogy menjünk a Halászléfőző versenyre a jászteleki falunapra. De ez egy másik bejegyzés története... ;)