Mikor kellett volna, nem jöttetek, s mikor szóvá teszem, nem értitek.
Sosem mondtam, „minek?”- kérdem, ha ismertek, hát ismernétek.
Ha nem mondod el, nem hazugság? Ha elhallgatod, az is csalás.
Ha látod rajtam, letagadom, ha kérdezni kell, úgyis tudod.
Nem mondom el, hisz tudnod kéne, én is tudom, ha rád nézek.
Ennyit ér egy élet; titkok, nagy hallgatások és elkerült tekintetek.
Leperegnek rólunk az évek de talán egyszer újra őszinte leszek.
