Szerintem direkt csinálom, hogy a legszarabb időpontokat választom ki az utazásra. Tömegnyomor, töketlenség és agyfasz. Ebben mind részem volt a pénteki heringjáraton. Budapestről Jászberénybe utaztam, 15.45-kor. Sose utazzatok pénteken ezzel a járattal, és akkor én utazhatok vele mert nem lesz senki más.
Szóval, ilyenkor két járat indul: egy csak Jászberényig, egy pedig Jászszentandrásig. Minkét busz teljesen teli, azt hinnéd, egy tűt nem lehet leejteni, de a Kínai-McDonalds kereszteződésnél a Jászszentandrásra tartó busz lerobbant. Onnan mindenki felszállt a csak Jászberényig tartó járatra, amin én is voltam. Megduplázódott a tömegünk, tizedére csökkent az oxigénszint és a leejthető tűk száma. Nem volt elég, hogy a sofőr úgy fűtött, mintha szaunázásra fizettünk volna be, a tömeg még dobott is ezen. Már épp bealudtam az oxigénhiánytól és a sok faszságtól, amit a felháborodott hétvégi-buszozós majdnem nyugdíjasok nyomattak körülöttem, amikor valakinek sikerült kinyitnia a tetőablakot. Ami tök jó ötlet volt, végre felébredtem, de 10 perc múlva már vacogtam, ami csak azért volt gáz, mert a kabátommal legfeljebb takarózni tudtam, ami nem túl kényelmes, és nem is túl kivitelezhető ha a térded a nyakadban van és még a laptopod is ott terpeszkedik az öledben.
De legalább arra jó a blog, hogy én nem ott nyavajogtam, hanem itt. Azért jófej vagyok, nem? ...
A heringkonzerv margójára
2014.02.16. 20:35
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
https://defiszon.blog.hu/api/trackback/id/tr405814880
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Nincsenek hozzászólások.